Puredistance Antonia – parfümkritika

Az elmúlt 2 hónapban ha lehet, még nagyobb közösségi-médiafogyasztó lettem, azon belül is az Instagram oldalt böngésztem sűrűbben. Nem mintha annyi szabadidőm lett volna, csak éppen a fenekestül felforgatott világ újraértelmezéséhez kerestem kapaszkodót, valamit, ami azt sugallja, nyugi, minden rendben lesz. Mivel a Parfümblog IG (instagram) oldalát használom nap mint nap, itt lapozgattam a legtöbbet, és nap mint nap láttam, hogy a nagy vagy kicsi parfümmárkák, divatmárkák és beauty márkák hogyan próbálnak talpon maradni, hogyan próbálják meg a közönségüket megszerezni vagy éppen bővíteni. Számtalan márka ütött meg személyesebb hangvételt, vagy éppen elkezdett influencerekkel együttműködni a reklámozás reméynében, nekem viszont a legszimpatikusabb kétség kívül a Puredistance hozzáállása volt. Először is bennünket, rajongókat arra bíztattak, hogy lássuk meg a legegyszerűbb dolgokban és a szépet, próbáljunk meg a nyomasztó mindennapokba egy kis szépséget, játékot csempészni. A legelsők között hirdettek “játékot” az IG-n (ami egyébként most is fut), ahol bármilyen fotóddal egy kis közösségbe lépve megmutathattad, éppen mi tölt el boldogsággal, mi az ami számodra az egyszerűen szép. Nem kicsinyeskedte el a márka, minden héten 3 nyertest sorsolnak, akik választhatnak egy Puredistance illatot. Erre a felhívásra én is beneveztem, és nagy szerencsémre nyertem is! A választottam pedig a régóta rajongott Antonia lett.

Ha van illatcsalád, amelyet nem igazán kedvelek, vagy érzek magaménak, akkor azok a zöld illatok. Az Antonia ízig-vérig zöld illat – már ha a benne lévő összetevőket vesszük -, ugyanakkor akkora szerelem lett, hogy azóta sem tudtam lekattanni róla. Középpontjában a fanyarkás galbanum áll, melyhez szintén zöld tónusú borostyán társul. Szinte üvegszerű tisztaságú, már-már szappanosan éles írisz és rózsa kombó bontakozik ki benne, de a jázmin szelíd krémessége és a vanília puhasága zseniálisan kerekíti le az illatot. Az ylang-ylang erőteljes jelenléte fantasztikus ellenpont a fanyar, maró zöld jegyek mellett, csak kapkodom az orrom, hogy akkor ez most valami buja vagy inkább derűsen friss illat. Egyszerre érzem, hogy felüdít, hogy ropogósan friss illat, ugyanakkor csodásan virágos báj. Nem drámai, nem nagyasszonyos, ugyanakkor olyan mértékű elegancia sugárzik belőle, hogy szinte metamorfózison megy át az, aki viseli. Nem fennkölt szavak, ha azt mondom, hogy a luxus legjava.

Annyira jellemző a márkára a visszafogott kifinomultság és elegancia, az a fajta luxus, amely nem hivalkodó, amely valóban azt az érzetet kelti, hogy valóban egy értékért adod ki a pénzed. 25%-os parfümolajat használtak fel az illatban, így olyan tartós, hogy a reggeli 2-3 fújás nap végén is érezhető. Nem is kell belőle több. Amint látjátok, a csomagolása is nemesen egyszerű, letisztult és fennkölt.

Nem titkoltam sosem, hogy nagy rajongója vagyok a Puredistance márkának. A blogon itt olvashattok részletesen a márkáról, valamint a nagy kedvenceimről a White-ról, a Warsawa-ról, és a Sheiduna-ról. Budapesten Zólyomi Zsolt Le Parfum parfümériáiban kaphatóak.

Összetevők: jázmin, rózsa, galbanum, ylang-ylang, írisz gyökér, vanília, vetiver, borostyán

Sillage: 5 – mestermunka!

Tartósság: 5 – jöjjön mindenki és tanuljon ebből az illatból, ilyen egy tartós parfüm!

Szexifaktor: 4 – csakis nőiességüket megélni szerető nőknek

Elegancia: 5 – kifinomult, sikkes, luxus.

Korosztály: Kortalan, bárki viselheti

Árkategória/árérték: Az egyik legdrágább parfümök közé tartozik, de mint már írtam, egy csepp is napokig illatozik, szóval megéri!

Imádom/tetszik/nem tetszik: – Imádom, nem kérdés! 🙂

 



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

  • Facebook
  • Twitter