Jöjjön most egy parfümkritika egy jól ismert kedvencről, a Prada L’eau Ambrée-ről. Míg a Prada ruhakölteményei, táskái kifejezetten nagy kedvenceim, addig a parfümjei nagy részét valahogy nem érzem sajátomnak, kivéve egyet, melyről ez a cikk is szól. A L’eau Ambrée számomra A PRADA PARFÜM. Vannak, akik szerint semmi extra, vannak, akik a legdögösebb, ragadozó illatnak tartják….Nos számomra ezek közül egyik sem…Ez a parfüm maga az elegancia. Szofisztikált, stílusos. Olyan, mint egy olasz díva, aki földig érő bundájában végigsétál Róma utcáin, egy elegáns kávézót keresve. Nem véletlen ez a stílusosság, hisz az olasz cég 1913 óta működik és virágzik, az oly meghatározó eleganciát képviselve. A L’eau Ambrée rajtam mindenképpen kifinomult, nem tolakodó. Érdekes, hogy a fejillat citrusai, az amalfi citrom rajtam sokáig érződnek, először meg is lepődtem, hogy milyen könnyed citrusos, mert ezt a jelzőt szerintem senki nem használja rá. A citrusosság aztán tovaszáll és megérkezik a rózsa és a pacsuli, szerencsére nem a már elcsépelt tucat illatokban felellhető kombinációban. A vanília, ámbra és az opoponax szép keretet ad az illatnak, édes, balzsamos és kissé orientális lett a végeredmény. Lágy, bőrhöz simuló illata gyengéden, mégis határozottan öleli körül viselőjét. Balzsamos, édes jellege miatt pedig igazán jól már ezekben a hűvösebb hónapokban működik a bőrön. Bármilyen parfümmel is áll elő a Prada, nekem ez marad az örök kedvenc.
Szylwy
Soha nem titkoltam, hogy jómagam is nagy Prada (parfüm) rajongó vagyok, elképesztően sikkes, elegáns, igazi olasz díva életérzést képvisel a márka, ami nekem nagyon bejön. A Prada ha parfümről van szó, akkor nem keresi a rajongók kegyét, nincs mese, nem áll be a sorba, sehol egy gyümölcsös, cuki illat (na jó a Prada Candy majdnem cuki, de aki már próbálta, az tudja, hogy egy leheletnyi cukiság és egy jó nagy adag elegancia e parfüm esszenciája), van annál több elementáris, divatot diktáló illat, melyek megjelenését az ember úgy várja, mint a Gyűrűk ura részeit – egy szóval nagyon. A L’Eau Ambree nem más, mint az ámbra illatának bemutatása a la Prada. Az ámbra maga nem egy izgalmas illat, azaz pontosítok, izgalmas ha megfelelő akkordokkal párosítják. Merthogy jóformán minden illatban felhasználják az ámbrát (ha ezt nem akkor a pézsmát), jelen esetben pedig a kulcs az ámbra modern interpretációjában rejlik, ami éppúgy modern, mint klasszikus és karakán. Tehát van az ámbra, jó nagy adagban, aztán van a rózsa és a pacsuli a szívjegyben. Mostanra kissé kikopott a rózsa-pacsuli kombináció, én már unom, de a L’Eau Ambree-ben kellemesen, dorombolóan lüktet a bőrön. Ehhez kellenek a meglehetősen erőteljes citrusos jegyek és az opoponax-szal kevert vanília. Nem tolakodó, simulékony, elegáns, luxusérzetet nyújtó illat, mely kifejezetten alkalmas a hétköznapokba egy csepp eleganciát csempészni.
Andrea
Nézzétek meg az Iparfüméria.hu oldalon, már egészen jó áron beszerezhető!
Facebook
Twitter
