Minya Viktória: kulisszatitkok a parfümkészítésről

Voltam olyan szerencsés, hogy december 21-én ott lehettem Minya Viktória budapesti előadásán, mely a parfümkészítés kulisszatitkaiba vezetett be minket. A helyszín pedig stílusosan a Design Terminal volt, ahol magyar designerek alkotásait csodálhattuk és vásárolhattuk meg.

Viktoria Minya
Viktoria Minya

Minya Viktória az a Hölgy, aki parfümőrként az első magyar parfümöt, a Hedonist-et megalkotta. A blogon találtok a májusi cikkek között egy vele készített riportot. Az egész előadás nagyon érdekes volt. A téma elsősorban a nyersanyagokra volt kiélezve. Megtudtuk, hogy egy parfümbe nagyjából 30-200 nyersanyag szokott kerülni. Ezek lehetnek természetesek és szintetikusak. A mai parfümök mindegyikében találhatóak már szintetikus alapanyagok is, ezekre azért van szükség, mert bizonyos illatokat, mint az ibolya vagy körte nem lehet az eredeti növényből úgy kinyerni, hogy ez tartósan meg is maradjon benne vagy ugyanazt az illatot nyújtsa, mint a valóságban. Sok esetben pedig annyira bonyolult vagy drága lenne egyes nyersanyagok kinyerése, hogy inkább a szintetikusakat válasszák a cégek. A ma létező kb. 5000 nyersanyagból mindössze pár száz a természetes. Ezek a nyersanyagok mielőtt belekerülnek a parfümökbe toxikológia és allergológiai vizsgálaton esnek át.

 Most pedig jöjjenek a nyersanyagok, melyekről az előadás nagy része szólt. Sajnos nem tudom olyan részletességgel visszaadni ennek a remek előadásnak az anyagát, mint amilyen élőben volt, annyi érdekességet hallottunk, hogy pusztán 1-1 nyersanyagról és azoknak a történetéről, történelemben elfoglalt helyéről több oldalt lehetne írni. Minya Viktória nem csak ebből a fantasztikus ismeretanyagból próbált átadni nekünk egy kicsit, hanem konkrét nyersanyagokat is hozott, hogy megszagolhassuk mi is kerül a parfümökbe. Hát ezeket bizony hétköznapi embernek nem sokszor van módja megszagolni, az üzletekben már csak a késztermékkel találkozunk, így különösen nagy élmény volt a nyersanyagok próbálgatása. Olyannyira, hogy azóta igyekszem egyre többet olvasni a nyersanyagokról és vegyületekről. Volt meglepetés bőven, ahogy időben haladtunk az ókortól napjainkig, érdekesebbnél érdekesebb összetevők bukkantak elő. Azt mindenképpen tudni kell, hogy ezek a nyersanyagok higított állapotban kerültek elénk. Mindet sötét színű üvegben tárolják, védve a fénytől, egyes nyersanyagok pedig romlandóságuk miatt hideg helyen tárolandók.

1) Az első, amit megszagolhattunk a mirha volt. Az ókori Egyiptomból ered, a parfümhasználat kezdetét erre a időszakra eredeztetjük. A mirha tehát az első parfüm alapanyagok egyike volt. Egy afrikai faféle gyantájáról van szó. Ebből nyerik ki a mirha olajat. A papírcsíkon a nyers mirhát megszagolva én keserűnek és kifejezetten száraznak éreztem. Azok kedvéért, akik nem igazán ismerik a mirhát, leírok néhány mirhát tartalmazó parfümöt: YSL: Opium, DKNY: Delicious Night, Calvin Klein: Euphoria Man Intense, Prada: No10 Myrrhe.

2) A következő nyersanyag a pacsuli volt. A pacsuli egy Indonéziából származó növény, melynek leveleit dolgozzák fel. Megszagolva én erőteljes, finom, telt jelleget fedeztem fel benne. Egyik legismertebb pacsulis illat Chaneltől a Coco Mademoiselle. De Bottega Veneta: Bottega Venata illatában és Viktor & Rolf: Flowerbomb-jában is találunk pacsulit.

3) A 3. összetevő is nagyon érdekes volt. Egy illóolajos víz volt ez, melyet magyar királyné vizének neveztek és rozmaringot tartalmazott. Az évszázadok alatt azonban annyit változott az összetétel, hogy pontosan nem is tudni mik volt az eredeti változatban. A rozmaringot pedig ki ne ismerné, ez van pl. Giorgio Armani: Acqua di Gio illatában és az O de Lancome-ban is.

4-5) Ezután érkeztünk el a híres francia parfümgyártáshoz és ennek központjához, Grasse városához. Óriási rózsakertek találhatóak itt, valamint 3 parfümgyár és múzeum ma is látogatható a városban, ezek a Fragonard, Galimard és Molinard. A speciális mikroklíma miatt különösen finom illatúak az itteni rózsák, a szomszédos gyárban pedig a frissen leszedett rózsák rögtön feldolgozásra is kerülnek. A rózsából lepárlással készül a rózsaolaj, mely rendkívül drága. A másik feldolgozási mód során pedig rózsa kivonatot tudnak készíteni. Ez oldószer segítségével, egy speciális technikával történik. Ha rózsaolajat tartalmazó illatra vágyunk, akkor a Montale: Roses Musk-jában bőven találunk belőle.

6) A parfümkészítésben állati nyersanyagokat is felhasználnak. Egyik ilyen nyersanyagot a cibetmacska ivarszervének váladékából nyerik. Ezt még higított formájában is borzasztó volt megszagolni, elképesztően büdös, ebben az állapotában igencsak meghökkentő, hogy ez bizony belekerül a parfümökbe. Ennek az összetevőnek a használata mégis nagyon elterjedt, méghozzá azért, mert hosszantartóvá teszi az illatokat és felerősíti a többi összetevő illatát, ezáltal sokkal erőteljesebb parfümöt kapunk. Ebből a bizonyos anyagból jutott bőven a Chanel N°5-be is.

7) Az előző sokkhatást kiváltó nyersanyag után egy igazán finomat szagolhattunk meg, mely a tonkababból kinyert és általában szintetikusan előállított coumarin volt. Ennél mindenkinek egyöntetűen a mandula jutott eszébe. Coumarin-t találhatunk pl. Mont Blanc: Legend-jében.

8) Ezt követően a bőrös jegyekért felelős szintetikus vegyület illatát szagolhattuk meg. Én füstös jelleget véltem felfedezni benne, persze ez teljesen szubjektív. Ha felidézzük Guerlain Shalimar-ját, mindjárt könnyen el tudjuk képzelni ennek az illatnak a jellegét.

9) Majd elérkeztünk az utolsó nyersanyaghoz, mely szintén egy szintetikus vegyület, méghozzá az ethyl maltol. Ezt a vegyületet nem csak a parfümipar, hanem az élelmiszeripar is felhasználja, természetes ízfokozóként. Pszichológiai hatása vitathatatlan. Ez az az illat, amit a parfümökben mi erősen karamellás, édes, vattacukros illatként vélünk felfedezni. A gyerekkor biztonságát hivatott újra előhozni az emberekben, vásárok mézeskalács illata, az anyatej enyhén édes íze, melyre az emberek tudatalattija emlékszik, és minden bizonytalan helyzetben, mint kapaszkodót keresi az előbb felsorolt emlékeket idéző illatokat. A pszichológusok felfedezték, hogy a sokszor bizonytalan anyagi, társadalmi és érzelmi helyzetben, mely mostanában annyira jellemző, a vásárlók a gyerekkor biztonságát nyújtó illatokat keresik, ezért került bele az ethyl maltol sok-sok parfümbe. Én csak úgy hívom ezt a vegyületet, hogy a biztonság illúziója, vagy a hamis valóság. Magunkra fújjuk, és elhisszük, hogy minden rendben van, biztonságban vagyunk, nem kell félnünk semmitől. Nyugalom és kellemes emlékek egyvelegét adja. Ebből az összetevőből igen jelentős mennyiség van Thierry Mugler: Angel-ében vagy az új Lancome: La vie est belle-ben.

Mindent összevetve, aki ott volt, fantasztikus tapasztalatokat szerzett, és óriási élmény volt az előadás. Remélem lesz még lehetőségem sok hasonlóra eljutni és még sok-sok nyersanyagot megismerni és kipróbálni. Minya Viktóriának köszönjük az előadást és sok sikert kívánunk további munkájához!

Szylwy



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

  • Facebook
  • Twitter