Ha pedig James Heeley, akkor Coccobello. Egyszer volt, hol nem volt egy angol fiatalember, aki Londonból Párizsba költözött, és előzetes esztétika és filozófia tanulmányai után autodidaktaként belekezdett a parfümgyártásba. Kitanulta a parfümgyártást és egy olyan egyedi parfümházat hozott létre, mely kiemelkedő luxuskategóriát képviselnek. Parfümjei elegánsak, jól viselhetőek és visszanyúlnak a tradicionális francia parfümgyártáshoz. A parfümökön túl pedig illatgyertyákkal is megörvendezteti a rajongókat.
És ha már július van, egy igazán nyári illatot hoztam Heeleytől, méghozzá a Coccobello-t. Ízig-vérig nyári, üvegén pálmafa, illatában pedig egy sós-trópusi-fás csoda elevenedik meg. Nagyon szeretem ezt az illatot, mert természetes, izgalmas és a legnagyobb melegben is telitalálat. A fejillatban a gardénia és a pálmalevél nagyon szépen megfér egymás mellett, zöld, friss és nőies illattal bűvöl. A szívjegyben a vanília, tengeri só és kókusz izgalmas hármasa nagyon egyedi, száraz-fás, egyszerre sós és édes oldalát mutatja meg.
A titok az arányokban rejlik, nekem nagyon tetszik, hogy a sós-fás jelleg az erősebb, és nem azt a szirupos, naptejes kókusz illatot árassza magából, amit szinte minden kókuszos parfüm. Az is finom, de azért valljuk be ez igazi különlegesség, ínyenceknek. Az alapillatban aztán előtérbe lép a szantálfa, a benzoégyanta és a cédrus. A fás jelleg tovább erősödik, a természetesség marad, és olyan érzésünk támad, mintha egy Karib-tengeri sziget partján sétálnánk, szél fújja a só, a homok és a buja virágok illatát. Amolyan felhőtlen boldogságot árasztó illat, mesebeli és varázslatos. Ebben az illatban egy újabb kedvencemet találtam meg.
Lelőhely: Neroli parfüméria Budapest
Szylwy
Facebook
Twitter
