Byredo parfümház és 3 illatuk

Ha Svédország kerül szóba, elsőre senkinek sem a parfümgyártás ugrik be erről az országról. Sokkal inkább az északi fény, az Ikea, a fél évig tartó sötétség és a gyönyörű természet. Ben Gorham azonban 2006-ban, Stockholmban megalapította a Byredo parfümházat. Gorham édesapja francia-kanadai, így azért mindjárt közelebb kerülünk a parfümgyártás igazi hazájához. Miből is lesz a cserebogár? Nos Gorham egy agyontetovált, hivatásos kosárlabda játékos, aki Pierre Wulff parfümőr közreműködésével indult el a parfümkészítés világába és ezt nagyon is jól tette. Mert parfümháza igazi különlegességeket alkot, niche parfümöket, nem pedig arra az útra lépett, amire sok híresség és ?celeb?, akik a nevüket adják egy-egy (néha borzasztóan, néha egész finomra sikerült) populáris illathoz. Gorham munkáiban jelentős mértékben közreműködik Jerome Epinette, de dolgozott együtt Olivia Giacobettivel is.

A parfüm üvegei sallangoktól mentesek, egyszerűk, letisztultak, úgy ahogy az illatok is. Parfümjei nagy része unisex illat, és érdekessége, hogy 1-1 parfümhöz a megszokottnál kevesebb összetevőt használ, a nagyobb letisztultság érdekében, és ez nem hogy nem megy a minőség rovására, hanem pont ellenkezőleg, nagyon kreatív és finom illatok kerülnek ki a keze alól. Én kifejezetten szeretem a minimalizmust, így nekem abszolút tetszik a teljes koncepció. Parfümjeit emlékek, helyek, érzések és bizonyos illatok inspirálták, amik meghatározóak voltak eddigi élete során. 2008 óta már 21 parfümöt adott ki, és reméljük ezzel még nincs vége a sornak.

Az első illat, amin keresztül szeretném bemutatni a Byredo-t, az a hölgyeknek szánt Blanche, mely fehéret jelent, jelezve, hogy ez a szín inspirálta létrejöttét. Hogy is állunk azokkal a bizonyos aldehides illatokkal? Sokan szeretitek, sokan pedig nem. Én személy szerint van olyan parfüm, amiben szeretem, és van, amiben nem tudom elviselni. Nekem a kedvenc aldehides illatom a Blanche, amit szerintem azoknak is ki kell egyszer próbálni, akik utálnak mindent, ami aldehides. A Blanche annyira tiszta, ártatlan, könnyed és friss, tökéletesen lett összeállítva. Bár a rózsa, az aldehidek és a rózsaszín bors a fejjegyben található, mégis végig kísérik az egész illatot. A szívjegyben a peónia, ibolya és az afrikai narancsvirág csak tovább fokozzák az imént leírt hatást. A pézsmával, szantálfával és további fás jegyekkel pedig megadták neki a méltó befejezést, hogy egész napra elkísérjen minket.

 Másik kedvencem tőlük a Rose Noir. Ez egy unisex illat, melyben a grapefruitos és fréziás kezdet mellé nagyon gyorsan érkezik meg a damaszkuszi rózsa illata, szinte egyszerre bontakoznak ki. Pézsma, tölgyfazuzmó és a labdanum virág az alapjegy elemeiként olyannyira felerősítik az illatot, hogy egész nap fantasztikus illatélményben lesz részünk. Kifújáskor kifejezetten férfiasnak, sötétnek, száraznak éreztem, gondoltam is, hogy én ilyen finom, rózsát tartalmazó férfiparfümöt még soha nem szagoltam. Majd ahogy eltelt pár óra, úgy mutatta meg unisex oldalát, bár a férfias jelleg végig megmarad. Erőteljes, meghatározó illat, nagyon találó elnevezéssel, mert tényleg egy fekete rózsa jut az eszünkbe, ahogy megszagoljuk.

 Harmadik kedvencem tőlük a Palermo. Nem véletlenül, hisz ki ne várná már a nyarat, ami mindig olyan gyorsan elröppen. Talán ezért is szeretem ezt az illatot, annyira, mert abszolút a forró nyarat idézi. A hol nőinek, hol unisexnek jelölt parfüm számomra egyáltalán nem tűnik nőinek, teljesen unisex, mindkét nem által bátran viselhető. Az illat abszolút illik Palermohoz, a perzselő nyári naphoz, tengerhez és az egész sziget hangulatához. A parfüm létrejöttét az ország történelme ihlette, egészen az ókortól Itália megalapításáig. A citrusos és bergamott-os kezdéstől fanyar, én különösen a keserű narancsot és grapefruitot érzem ki belőle, tetszik ez a citrusos kesernyésség, melyet végig meghatározónak érzek benne. Míg a Light Blue, ami szintén Szicíliát hivatott megjeleníteni, számomra egy könnyed felejthető, kis semmiség, addig a Palermo, az maga Szicília. A szívjegy rózsája épphogy megmutatja magát, a pézsma pedig felerősíti a citrusos jegyeket, majd az alapjegyben megjelenik az ambrette. Aki nem ismerné, az ambrette egy Indiából származó növény, melynek szinte minden részét felhasználják, beleértve a magját és a virágát is, parfümökben az állati pézsma fő helyettesítője. Én kifejezettem ajánlom a nagyon friss, fanyar illatokat kedvelő férfiaknak is, annyira semleges az illat, hogy egyáltalán nem kelt nőies hatást a bőrön. Friss citrusossága egész nap elkíséri viselőjét.

 Ti ismeritek a Byredo illatait? Van kedvencetek közülük?

Szylwy