A búcsú illata

Érdekes gondolatmenetet és illatot hoztam most Nektek. Természetesen nem arról van szó, hogy búcsúzom a blogtól, hanem arról, hogy életünk különböző eseményeihez sokszor különféle illatokat társítunk. Vagy egy illatról jut eszünkbe egy-egy emlék. Gondolkodtak már azon, hogy milyen illatot képzelnétek el, ahhoz a pillanathoz, amikor valakitől sok-sok hónapra (de még az is lehet, hogy véglegesen) el kell búcsúzni? Amikor tudod, hogy az illető a legnagyobb álmát valósítja meg, de lehet, hogy soha többé nem tér haza a világ másik végéről?

груша

Nos, nyilván ez is szubjektív, mindannyian máshogy éljük meg a búcsúzást is, és az is egyéni milyen illat az, ami a búcsú fájdalmát váltja ki belőlünk. Egy illat melyben benne van az ősz, az elköszönés marcangoló szomorúsága, az öröm, hogy a másiknak ez milyen fontos és a várakozás izgatottsága, hogy mikor telik le az a bizonyos pár hónap. Keserédes érzés, melyet illat formájában nekem Montale Wild Pears-e jelenít meg. Van benne valami szép és szomorkás egyszerre, olyan, mintha egy melankólikus, hosszú téli álomra készülnénk. A fejjegy édes körtéje igazi zamatos, őszi csemegeként jelenik meg, melynek édességébe a szívjegy gyöngyvirágja és a kesernyés, kissé markáns geránium illat vegyül. Teljes kettősség és ellentmondás, melyben az alapjegy szintén édes vaníliája, szantálfája és egy kis pézsma hivatott az aromás kesernyés illatot feloldani. Izgalmas illat ez, mely tartós, mint a soha véget nem érő ősz és tél, mélabús, mégis szép, mint az őszi napfényben megcsillanó esőcseppes, ezer színben pompázó falevelek. Én most legszívesebben téli álomra vonulnék, de mivel ezt nem tehetem, így szorgosan készülök sok-sok új top 10-es cikkel.

Nektek van olyan illatotok mely a búcsúzáshoz kapcsolódik?

A Montale illatokat keressétek a Neroli parfümériában!

Szylwy



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

  • Facebook
  • Twitter