A minap parfümszeánszot tartottunk egy kedves barátommal. Ilyenkor mindenki bedobja a közösbe az új parfümszerzeményeit, legyen szó parfümről, mintáról. Mondanom sem kell, hogy új kedvencekkel és teljesen eldugult orral távozunk ezekről a találkozókról, bújjuk a Fragrantica adatbázisát, és mindenki fejben frissíti a parfüm-kívánságlistáját. Már épp pakoltunk össze, amikor szóba került, hogy a hatalmas illatkollekciónk ellenére ritkán buggyan meg parfüm, de ha mégis, az bizony fájó. Én pedig elővettem az egyik féltve őrzött darabomat, a Petit Fracas-t, amit ritkán használtam, hogy tovább tartson. Mostanság a virágos-tubarózsás illatokra vagyok újra rákattanva, ezért gondoltam, hogy használom a Fracas kishúgát. “Telibefújtam” magam vele, és éreztem, hogy bizony itt a fejjegyek már szétestek. Micsoda kár érte! Szekrényben, dobozában tároltam, mégis megbuggyant…Igaz, nem egy friss darab volt, legalább 10 éve vehettem, de akkor is sajnáltam, hogy megromlott. A szeánszon megmutattam kedves barátomnak, hogy ő is érzi-e a minőségromlást. Hosszas szagolgatás után felnéz, és megszólal:
“Emlékszel még arra a deóra, amit a 80-as években lehetett kapni, Podium néven. Na, ennek a parfümnek az illata teljesen erre a deóra emlékeztet.”
A kedves parfümös barátomnak zseniális illatmemóriája van, minden illatra emlékszik, amit kipróbált vagy ismert. Azonnal rákerestem a Podium deóra a neten, és ahogy megláttam a képet, azonnal tudtam, hogy valamikor egy flakonnal vagy én vagy anyukám elhasznált. Soha nem asszociáltam a Petit Fracas kapcsán erre az illatra, de most, hogy kissé szétcsúszott, valóban nagyon hasonlított rá, már amennyire jók az én illatemlékeim.
Nem hinném, hogy a hasonlóság koppintás által jött létre, már csak azért sem, Robert Piguet illata 2021-ben jelent meg, ugyanakkor a klasszikus Fracas lehetett ihletadó, ha már a brutál erős tubarózsa akkordot vesszük figyelembe. Tudjuk, hogy Magyarországon a soft kommunizmusban már lehetett beszerezni jobb desodorokat, akár parfümöket is. Nagy szám volt az Impulse és a Limara, a Podium pedig nem számított akkora számnak (talán nem is volt olyan drága, hiszen magyar termék volt). Mindenesetre azt már tudjuk, hogy a kor nagy parfümjei adtak ihletet a legtöbb deónak, ha nem is egy az egyben utánozták le, de a kor illattrendjét mindenképp követték.
A Petit Fracasért kár, sajnálom, hogy szétesett, sokkal könnyedebb, játékosabb illatb volt, mint a díva Fracas. A fejjegyben pezsgő gyümölcsös akkordok mellett a tubarózsa-gardénia-jázmin kombinációja csodálatosan tud kibontakozni, elkerülve a nagyasszonyos, dámás antrét. A puha, pézsmás kakaó és vanília által válik “petit”, azaz kistesós Fracas illattá, modernebb, maibb portréként. Ha szerencsétek van, jó áron le tudtok csapni valamelyik Piguet illatra neten, ezen az áron valóban minőségi illatra leltek. A márkától ajánlom a Mademoiselle Piguet-t, valamint a Calypso-t. Nagy kultusz övezi a Visa-t, nekem ehhez kedv és hangulat kell. Igazi bestiális démon (de tényleg) a Bandit, ezt tesztelés nélkül nem javaslom megvásárolni.