Vannak olyan parfümök a gyűjteményemben, amelyeket muszáj volt a hype miatt beszereznem – persze látatlanul – és valóban nagyon megszerettem őket. Tipikusan ilyen az összes Balenciaga. Mivel a végeken élek (dunántúli kisváros, a kanyarban sincs parfüméria, pláne nem olyan, ahol Balenciaga-t árulnak), így esélyem sincs arra, hogy kipróbáljak ilyen ritka parfümöket, így rákaptam arra, hogy simán látatlanban megrendelem őket. Így vettem meg életem első Balenciaga parfümjét jó pár éve (mondjuk úgy 2011 körül), mégpedig a 2010-ben berobbant Balenciaga Paris-t. Minden külföldi parfümös csapból is ezt folyt, minden létező elismerést bezsebelt, és ezzel az illattal újult meg a Balenciaga parfümvonala, és őszintén…az egész divatház is ekkor lett felkapva. Remek kezdés volt, remek folytatással. De térjünk vissza a Balenciaga Paris-hoz. Az édes-gyümölcsös trend kellős közepén a Balenciaga berobban egy kifinomult, chypre illattal, amely a tradicionális virágos-romantikus-elegáns illatot hivatott újraértelmezni. Istenem, micsoda “vonalvezetés”, minden cseppje azt suttogja: klasszikus kifinomultság. Igazi, old school karakter, de roppant modern is egyszerre. Nagyon jól viselhető illat (kivéve sportos stílushoz).
Aztán 2012-ben újra hajrázott a márka, és kijött a Florabotanica. Szerintem nincs ennél vagányabb üveg a földkerekségen, állati jól kitalálták. Meg azt is, hogy aLa Vie Est Belle világában előállnak egy friss-zöld-muskátlis-mentás-kannabiszos illattal. Noormális?! De még mennyire! Ha van üdítően friss, kerek, nőies zöld illat, akkor az a Florabotanica. Egy hibája van, hogy a mindig tátott szájú Kristen Steward lett az arca…Sosem vettem meg, csak mintám volt belőle, de évek óta a kívánságlistámon van (mert alapból a zöld karakterű illatok nem a világom).
Ellenben a Rosabotanica kellett, és megvettem. Alapjaiban hasonló, mint a Florabotanica, csak éppen a rózsa hangsúlyosabb benne, kevésbé zöld, de ugyanúgy friss, roppanósan üde és egyedi. Mert a kulcsszó az egyediségen van. Beköszön benne a fügelevél, amit alapvetően nem tudok elviselni magamon, de itt egyfajta kerekséget ad a rózsás-fás-citrusos akkordoknak. Csipetnyit fűszeres, de épp csak az egyensúly kedvéért. Tipikus tavaszi illatom, de már rég nem nyúltam feléje, nem is tudom, hogy miért nem. No, majd jövő tavasszal kikészítem a polcra, hogy szem előtt legyen! 😀
A Balenciaga Paris annyira tetszik, hogy az összes flankert előbb vagy utóbb be szeretném szerezni. Eddig a Balenciaga L’Eau Rose-t sikerült megvennem (ebből is észrevehetitek, hogy a rózsás illatokat szeretem). Nem szól akkorát, mint az alapillat, ellenben egy jó kis könnyed rózsás-fás-szedres illat. Nem túl tartós sajnos, nem is használom sűrűn.
Kívánságlistán van a B.Balenciaga vonal, de visszatart a borsós illatjegy, attól félek, nekem túl aromás, túl zöld lenne. Ami izgat leginkább az a B. Balenciaga Skin, itt azonban a szója tart vissza.
Ti melyiket próbáltátok?
Facebook
Twitter
