A Miller Harris márka épp akkor robbant be 2000-ben a niche parfümpiacra, amikor még kiéhezve vártunk egy-egy unikális, ritka illatot, ami nagyon más volt, mint ami a hagyományos parfümériákban fellelhető volt akkoriban. Lyn Harris parfümőr ritka szép márkát hozott létre, merem állítani, hogy azóta sem láttam még ennyire kifinomult és szép, egységes formavilágú márkát, öröm a szemet legeltetni rajtuk. No, és az orrot? Az már más tészta…Lyn Harris filozófiája a klasszikus francia stílust követi, illatai a natúr vonalat képviselik.
2006-ban lett egyre népszerűbb a parfümisták körében, ekkor jelent meg a ma már kultikusnak számító L’Air de Rien. A Jane Birkin ihlette poros könyvtárillatú illat sem 2006-ban, sem ma sem tudta belopni magát a szívembe, rajtam valami katasztrófálisan urinális felhangokkal muzsikál, egyáltalán nem könyv illatú. Persze, én is belevetettem magam az alapkollekció kipróbálásába, megrendeltem vagy 12 illatból álló mintakollekciót, ami igencsak vegyes képet mutatott. Nagy szerelem nem lett egyik sem, de valahogy mégis izgatta a fantáziámat, így beszereztem egy üveg Coeur de Fleurt, ami mellényúlásnak tűnt, mert a nagy dózisban mimózást tartalmazó édes virágos illatot nem szerettem viselni. Ugyanígy jártam a Noix de Tubereuse-zal, ami rajtam egy az egyben valamilyen plasztik műillattá avanzsált, pedig még a testápolójával is bepróbálkoztam. Imádom a tubarózsa illatú parfümöket, de ez valami egészen különös arcát mutatja a virágos jegyeknek.
A minták közül nagyon tetszettek a citrusos illatok, a Citron Citron, és a Le Pamplemousse, de annyira nem, hogy meg is vegyem őket. Csak nagy hőségben szeretem a citrusokat viselni, máskor nem. Szintén a minták alapján tetszett a Fleur Oriental, meg is rendeltem. Kifejezetten oldschool, Shalimart és Habanita-t nyomokban tartalmazó illat, nem sokszor nyúltam hozzá, de ha mégis, akkor rácsodálkozok, hogy miért nem használom többször. Magyarországon a Notino oldalán lehet Miller Harris illatokat beszerezni, és pár éve egy jó kis akcióban beszereztem “látatlanban” egy üveg La Pluie-t. Leírása szerint az eső utáni angol kertek illatát idézi. Nem mondom, hogy szerelem lett, de nagyon izgalmas, szép illat, kifejezetten egyedi felhangokkal. Ritkán viselem (miért?!). Már feladtam a Miller Harris illatok iránti érdeklődésemet, amikor az élet felém sodorta a Poirier d’un Soir-t, mondván a Byredo Mojave Ghostra hajaz. Látszólag tele van össze nem illő illatjegyekkel, de a fekete ribizli és a fás jegyek megnyugtattak, hogy jó lesz ez nekem. És végre egy Miller Harris illat, amit szeretek viselni! Nagyon szeretem a száraz fás illatokat, ebben hársfa és cédrus van, méghozzá nagy adagban. Aztán egy kis kasmír, meg ambrette a melegségért, és a szinte üveg tisztaságú alapért. Egy kis büdöske (!) meg egy pohár rum (!), túltolt fekete ribizkével, el sem tudjátok képzelni, milyen tökéletesen passzolnak egymáshoz. Az már csak grátisz, hogy kapott többféle rózsaaromát is, és hihetetlen módon, de eme katyvaszok mellé még belefért egy kis pirított cukor is. Miaz isten, ugye? Gyerekek, működik! Szolid, elegánsan friss és klasszikus vonalat képviselő illat, amelyből csak a fás jegyek és a fekete ribizli “ordít ki”, de úgy kerek egész, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Télen-nyáron szívesen viselem.
Összetevők: bergamott, fekete ribizli, rum, körte, pirított cukor, bársonyvirág, török rózsa, bazsarózsa, fűszerek, hársfa, ambrette, cédrus, kasmír
Sillage: 4 – érezhető az alapanyagok minősége, ennek van szilázsa…
Tartósság: 4 – lehalkul, de hosszú-hosszú órákig érezhető
Szexifaktor: 2/3 – ez nem szexiskedő illat
Elegancia: 4 – totál parisienne-nek érzem magam tőle 😀
Korosztály: Kortalan, bárki viselheti, uniszex
Árkategória/árérték: 50 ml 27.000 ft körül van….ennyi pénzért ilyen illat ingyen van!
Imádom/tetszik/nem tetszik: – tetszik, nagyon!
Facebook
Twitter
