Az a helyzet, hogy tinédzser korom óta szenvedek a pattanásoktól, külső és belső okokból kifolyólag. Először persze az ember nekiesik a bőrének, aztán előbb vagy utóbb kiderül, hogy bizony valami hormonális probléma van a háttérben, azt is kezelgeti, de aztán az is kiderül, hogy soha nem lesz bababőre, de a mindennapos szépségápolási rutinja olyan szar, hogy attól a bőre is azzá válik, pláne, ha olyan ritka béna kombinációjú, mint felületi vízhiányos, zsírosodásra, mitesszerekre hajlamos. Erre mondták régen, hogy tisztátalan bőr, amitől agybajt kaptam, mert pont az én bőrömre nem lehet azt mondani, hogy tisztátalan…agyrém! 35 évesen akkor láttam meg a fényt az alagút végén, amikor Budapest legjobb kozmetikusa, Búzás Mónika a Madách Imre úti Queen’s Court Beauty szalonjában “meg nem kezelt” és el nem mondta, hogy hogyan kell helyesen az arcbőrömmel bánni. Kezeléseitől a bőröm szó szerint újjá éledt, minden nála töltött perc aranyat ér, és hosszú ideig kitartott a kezelések hatása. Miután hazamentem, nem akartam a régi, rosszul rögzült arcápolási rutinomat felvenni, így Mónika javaslatára eldobtam a szappanokat, meg mindenféle lemosókat, amelyeket az arcomra használtam, és utánanéztem, hogy az én bőrömnek jó lehet a La Roshe-Posay Effaclar Duo habzó arctisztító gél és gél-krém. Igazából a gél-krémet nem használom nap mint nap, csak kúraszerűen, vagy éppen akkor, ha látom, hogy újra előtörnének a pattanások. Ellenben a habzó arctisztítót reggel és este használom, és nagyon szeretem. Tudni kell, hogy engem azért szárít, ezért mindig van otthon hidratáló krémem, és valamilyen olajmentes szérum, és szemkörnyékápoló, nálam ez a négy elmaradhatatlan. Ha flancolni akarok, akkor mindig fújok arcvizet, imádja a vízhiányos bőröm. Egy nagy flakon habzó arctisztítót kb évekig használok, mert minimális kell belőle, nagyon megéri az árát.
Nagyjából így kell variálni a nappali-éjszakai és heti rutint:
Facebook
Twitter
