Jó pár éve még váltig állítottam, hogy a Prada az egyik kedvenc mainstream/designer parfümházam, mert ami csak kikerült Miuccia Prada kezei közül, az tuti valami korszakalkotó darab, valami más, mint a szokásos trendek. A lelkesedésem egészen a Prada La Femme-ig tartott, ez a vonal óriási csalódás számomra, valamint ahogy szerettem a Prada Candy-t a megjelenése idején, úgy égtem ki vele kapcsolatban, mert már az ezredik változata jelent meg, és egyáltalán nem tud lázba hozni.
Ellenben nagy fekete pont a Prada-tól, hogy pont a debütáló, femme fatale illatukat, a Prada-t (Amber) és a Prada Tendre-t vonták ki a forgalomból. Aki csak egyszer is használta ezeket az illatokat, az tudja, micsoda dög volt mindegyik. De amiért igazán imádtam a Prada-t, az az Infusion vonala. Ez kérem, színtiszta parfümművészet, amit itt művelnek az egyes népszerű parfüm összetevőkkel. Mert mi izgalom van abban, hogy kiadnak egy íriszes, vetiveres, tubarózsás. rózsás, narancsvirágos vagy éppen mandarinos központú illatokat? Nagyon is sok! Mert ilyen kifinomult, luxus módon kiemelt összetevőkre épített illatokat ritkán lehet a hagyományos parfümériák polcain lelni.
A Prada Infusion d’Iris 2007 óta gyönyörködtet minket, elképesztően stílusos, légies, eleven és kifinomult földes-íriszes illat, az a bizonyos ropogósra vasalt, fehér inges parfüm, amely csakis elegáns nőkön mutat jól. Fás-balzsamos akkordok, és sok-sok írisz púderbe hempergőzve. Imádom! (persze, 2015-ben megvariálták, és már Les Infusions: Infusion d’Iris néven, kicsit más arculattal kapható).
Az uram használta jó pár éve az Infusion d’Homme-t. Csodálatos volt, remek testvére az Iris-nek, és sokszor én is rájártam, mert szerintem remek uniszex illat. Tiszta, fás, púderes, nagyon friss. Aztán jött az Infusion de Fleur d’Oranger, a narancsvirág szerelmeseinek, kissé éles, tiszta, fehér virágos tónusával, amely azért valljuk be, nem lett igen népszerű. Mint ahogy az Infusion de Tubereuse sem, amely a tubarózsa frissebb, citrusosabb, kevésbé édes oldalát emelte ki. Az Infusion d’Vetiver hivatott arra, hogy váltsa az Infusion d’Homme-t, szintén remek uniszex illat, és ha lehet, még frissebb, mint elődje. Naná, hogy az Infsuion d’Rose soha nem érkezett meg kis hazánkba, mint ahogy az Infusion de Mimosa és az Infusion Mandarine sem. Lisszabonban tudtam őket kipróbálhatni a reptéren, de annyira rohanásban voltunk, hogy nem tudtam nagyon választani közülük, így egyiket sem vettem meg, amit azóta is sajnálok. Mert ha van sorozat, amelynek a parfümös polcomon a helye, akkor az a Prada Les Infusions az!