Tudom, sokszor éri szó a ház elejét, hogy az igazi klasszikus illatokkal ritkán foglalkozunk…foglalkoznánk, már hogyne, de annyi minden más újdonság, finomság van, hogy egyszerűen elsiklik az ember figyelme ezekről a “nagy öregekről” aztán meg megy a siránkozás, amikor kivonják a forgalomból. Éppen ezért kapott el mostanság a láz, hogy beszerezzek jó pár klasszikus illatot megelőzésképpen, mielőtt átalakítják, kivezetik a piacról.
Így került a látóterembe a Givenchy ház nehézbombázója, a(z) Hot Couture Colletion No.1 eau de parfum. Nos, ez a parfüm sok minden iskolapéldája lehetne. Többek között annak, hogy hogyan kell zseniális illatot készíteni, mely egyszerre modern, kellően érzéki és rapszodikus. Nagyon “orrbamászó” illat, szerintem nincs az az ember, aki ne kapná fel a fejét, ha megérzi (jó értelemben), könnyá viselni, de csak akkor ha kellőképp óvatosan bánunk az adagolással. Ugyanis másik példaként lehetne mutogatni, hogy hogyan is lehet rosszul lenni egy egyébként isteni parfümtől, ha túl sokat fújunk magunkra (lásd saját magam – az egyetlen parfüm, amitől egyenesen rosszul lettem viselése közben, de ez egyáltalán nem a parfüm hibája, én adagoltam vastagon túl). Kérem, anno még tudtak tartós, bitang erős parfümöt csinálni, ha valaki szereti egész nap érezni az illatát magán, az nyugodtan válassza ezt az illatot.
Aztán beszélhetünk még arról is a Hot Couture példáján keresztül, hogy az édes-gyümölcsös (jelen esetben málna) akkordot igenis fel lehet használni nem kislányoknak szánt parfümbe, hogy a málna bizony a magnóliával és a vetiverbe ágyazott borssal olyan ultra dögös és lehengerlően sikkes illat tud lenni, hogy pasi legyen a talpán aki ennek ellen tud állni. Szuper puha, szinte bőrre simulóan kecses szantálos-pézsmás-ámbás alapokkal természetesen ez nem nehéz. Isteni a bőrön ez a fás-gyümölcsös, pikánsan fűszerezett illat.
No meg azt is mutogathatnák, hogy mi értelme van annak a fene mód sok flankernek, változatnak. A Hot Couture esetében bizony nagyon nem mindegy, hogy az eau de toilette vagy az eau de parfum változathoz nyúl az ember, mert a két illat totál más. Azt mondanám így röviden, hogy az eau de toilette édesebb, bájosabb, fiatalosabb, üdébb változat, talán könnyebben fogyasztható elsőre. De a nagyágyú az eau de parfüm változat. Na most, érthetetlen módon kering két féle Hot Couture a köztudatban. A sima Hot Couture edp, melynek az üvege rózsaszín és a Hot Couture Colletion No.1, aminek az üveghátlapja fekete, a dobozán pedig gombostűk vannak. E két illat teljesen ugyanaz.
A Givenchy Hot Couture edp a XXI. század eljövetelét ünnepli, megmutatva, hogy milyen is egy XXI. századi modern, divatbolond nő. Hát ilyen 🙂 Aki még nem próbálta, tegyen egy bőrpróbát, de szigorúan 1 spriccet fújjon, nyugodtan lehet spórolni vele, legalább tovább tart!
Nézzétek meg az iparfüméria.hu oldalon, több kiszerelésben is kapható.
Facebook
Twitter
😀 ígérem, jönni fognak!
Szívesen olvasnék még a jövőben hasonlóan nagy klasszikusokról, most hogy jön a hűvösebb idő (Dior – Midnight Poison, Lolita Lempicka – L, Chopard – Wish), bár a blog keresőjét sokszor használom régi illatok tesztjének keresésére. 🙂
Örülök, hogy írtok ezekről a régebbi illatokról! 🙂 Szívesen olvasnék a jövőben is a nagy klasszikusokról még (pl: Dior- Midnight Poison, Chopard – Wish, Lolita Lempicka – L) ha már jön a hűvösebb idő. Bár a blog keresőjét előszeretettel használom, ha egy régebbi tesztről szeretnék többet megtudni.
Keblemre 🙂 Valószínűleg az edt lehetett, az sokkal gyümölcsösebb, lágyabb. Lehet, hogy tényleg a korral jár, de lassan nem az újdonságok hoznak lázba, hanem a nagy klasszikusok. Emlékszem, anno egy kisvárosi parfümériában (mert akkor még voltak ilyen kis parfümériák) beszélgettem a tulajjal és ő mondta, hogy már nem olyanok a parfümök mint régen: minden hónapban zsákszámra jönnek az újdonságok, semmire nem kapjuk fel a fejünket mert mindegyik felejthető. Régen évekig élvezhettünk 1-1 illatot (főleg itthon a szoci alatt), és sokkal erőteljesebbek voltak (itt biztos a szintetikumok előretörése a ludas).
Fiatalkoromban egy üveggel használtam el, pedig akkortájt biztosan nem voltam hozzá még elég érett. Már nem emlékszem hogy az edp-t vagy edt-t használtam, de amikor mostanában nosztalgikus hangulatban betévettem egy drogériába, hogy emlékezzek a szép időkre teljesen más illat köszönt vissza… Mélyen éreztem benne ezt a nagyon különleges málnát, de volt valami szúrós és keserű alap ami miatt nem tetszett. Nem ilyenre emlékeztem. Talán az edt-t használhattam régen, ami ugyanolyan tartós és erős mint az edp-s társa. Ettől függetlenül nagyon hiányzik ez az illat, és az a kor. Bizony ahogy írod is, sajnos már nem készítenek új, egyedi és bitang tartós illatokat… Begyűrűzött a fiatalok körébe az edt és légies már-már csak enyhén “illatosított” víz divatja. 🙁 Akik a hasonló karakteres és egyedi parfümöket keresik azoknak maradnak sajnos a régi oldschool klasszikusok. Mint a mozifilmekben… Ha jót akarsz, csakis a régit nézed egy szép és karakteres illatban. 🙂 Öregszünk? Aligha…Egyszerűen csak nincs új a nap alatt és már régen minden szépen és jót kitaláltak és megalkottak. 🙂